SZEPTEMBERI TENNIVALÓK A KISKERTBEN

Augusztus 20. után hirtelen véget ér a forró nyár és hüvösebbre fordul az idõ. A várt esõ is megérkezik, és végre felfrissül minden. Még a kiégettnek tûnt fû is kezd kizöldülni, minden felfrissül. Minden nap egyre hûvösebbek a reggelek, és a zöld táj is színesedik.
A szõlõben, ha nem igyekezünk a szürettel vagy a védekezéssel, akkor a darazsak megelõznek. Szüret elõtt a présházat ajánlatos kimeszelni, a hordókat és edényeket elmosni. A gyümölcs tárolására szolgáló rekeszeket, ládákat szintén mossuk ki, majd a napon szárítsuk meg, így elejét vehetjük a tárolási betegségeknek.

TENNIVALÓK A ZÖLDSÉGESKERTBEN
Az augusztus végén elvetett salátát, spenótot kelés után ritkítsuk és gyomláljuk. Az õszi karfiolt és a brokkolit most szedhetjük. A másodvetésben elvetett babot, uborkát is most célszerû télire tartósítani, lefagyasztani.
Még vethetünk ebben a hónapban galambbegy salátát (madársalátát), mely kora tavasszal (február - márciusban már szedhetõ). A legkorábbi zöldhagymát a szeptemberben elültetett dughagymából biztosíthatjuk. Ültethetünk õszi fokhagymát is pár gerezdet, biztonsággal áttelel. A bimbós kel, a póréhagyma és a leveles kel télálló zöldségfélék, a szabadban telelhetnek, és még a kellemes, késõ õszi napokon is fejlõdnek. A póréhagyma tövét fel kell tölteni földdel ahhoz, hogy hosszú, fehér szárrésze alakuljon ki.
Most a legalkalmasabb az idõ a rebarbara szaporítására. A fagyérzékeny fûszernövényeket (rozmaring, bazsalikom) az elsõ fagyok elõtt vigyük be a konyhaablakba. A metélõhagymát és metélõfokhagymát is ássuk ki, és ültessük cserépbe, hogy télen is szedhessük a konyhaablakból a friss leveleiket.
A hûvösebb éjszakákra biztosítsunk a melegigényes zöldségféléknek (paprika, paradicsom, tojásgyülöcs) fólia takarást. A gyökérzöldségeket ne szedjük fel túl korán, mivel még sokat fejlõdnek az õsz folyamán. A sárgarépát az elsõ fagyok elõtt szedjük fel, a petrezselyem hidegtûrõ, ha bentmarad pár tõ a földben az enyhe téli napokon szedhetõ. Betakarítás után a beteg növényrészeket semmisítsük meg, ne keverjük a komposztba, mert jövõre ismét fertõzhetnek.

VIRÁGOSKERTBEN
Már augusztus végétõl pompáznak a tarka õszirózsák. Most virít a kúpvirág (Rudbeckia), a Kleopátra tûje (Cleome) és a bársonyvirág (Tagetes). Ez a hónap a tavaszi nyíló évelõ hagymás virágok ültetési ideje, mert így a hideg beálltáig meggyökeresednek. A tulipánhagymákat ráérünk október közepéig kiültetni, de a nárcisz, jácint, gyöngyike és a harangvirágú scilla most kerüljön földbe. A kisebb hagymákat 5-8 cm mélyre, a nagyobbakat 10-15 cm mélyre ültessük. Szeptember legmegfelelõbb az évelõ cserjék, bokrok, örökzöldek, sövények ültetésére (borbolya, rhododendron, bukszus, tuja, bükk, magyal, tûztövis, mogyoró, galagonya, vadrózsa). A fenyõféléket is most a legjobb ültetni. Figyeljünk arra az általános szabályra, hogy az ültetõgödör kétszer akkora legyen, mint a növény földlabdája, aljára kerüljön szervestrágya, humusz, de a gyökereket 10 cm-es földréteggel válasszuk el a trágyától, különben kiégnek. A növényt jól iszapoljuk be, töltsük fel a gödröt jó minõségû termõfölddel. Végül kötözzük ki karóhoz a fiatal csemetét (díszfát, gyümölcsfát egyaránt), hogy a szél ne tehessen kárt benne. A földet a növény körül jól tapossuk meg a növény körül, majd kis tányért alakítsunk ki, és alaposan öntözzük meg. Konténeres csemetéket ugyanolyan mélyre ültessük, mint amilyen mélyen eredeti helyükön voltak.

GYEPÁPOLÁS
Az összefilcesedett, elmohásodott felszínt lazítsuk fel. A kopasz foltokba vessünk fûmagot, mely gondos locsolás mellett hamar kikel és megerõsödik a fagyokig. Szeptember végén nyírjuk utoljára a gyepet kb 6 cm hosszra. Az új fûtelepítésre a legalkalmasabb ez a hónap. Az õszi vetés sokkal biztonságosabb, mivel jobban biztosíthatjuk a nedvességet a kelés idején. A májusi rovatban részletesen ismertettük a fûtelepítést lépésrõl-lépésre, a talajelõkészítéstõl az elsõ nyírásig. Most a forgalomban lévõ fûmagkeverékek kiválasztásáról szeretnénk tájékoztatást adni:

Sport gyepkeverék sportpályák, játszóterek, nagy igénybevételnek kitett gyepterületek létesítésére és felújítására alkalmas. Gyors kelésû, tartós gyepet ad. Elsõsorban kötött talajokra javasolható.

Pázsit gyepkeverék igényes gyepfelületek kialakítására alkalmas, lakóházak, üdülõk körül, parkokban, közterületeken. Viszonylag rövid idõ alatt igen szép, mutatós gyepfelületet ad. A talaj iránt kevésbé igényes, terhelhetõsége nagy.

Golf gyepkeverék a legigényesebb pázsit, létesítése és fenntartása a legköltségesebb. Szakszerû kezelés mellett hosszú élettartamú, sûrû, világoszöld szõnyegszerû pázsitot biztosít.

Park gyepkeverék a nagyobb felületek, parkok, ligetek, vikend telkek gyepesítésére alkalmas. Félárnyékos helyekre is megfelelõ. Létesítésük és fenntartásuk az elõzõ keverékhez viszonyítva jóval olcsóbb.

Árnyékfû olyan helyekre, ahol a hagyományos fûfajokból álló gyep nem tûrné a fényhiányt. A felemás levelû csenkesz és a juhcsenkesz alkalmas olyan keverékek elõállítására, melyek fák alatt, árnyékban is szép gyepet alkotnak.

Szárazságtûrõ fû olyan keverék, mely igényli ugyan az öntözést, de jobban elviseli a nyári forróságot és képes gyorsan regenerálódni. Az egyre gyakoribb száraz, meleg nyarakat viszonylag jól tûri a pázsit fûmagkeverék. A napfénynek kitett déli fekvésû lejtõk, rézsûk füvesítésére is alkalmas. Az öntözést meghálálja. A kedvezõtlen körülmények közé telepített pázsit csak akkor lesz tartós, ha a területet jól elõkészítjük, szakszerûen vetjük és a pázsit megerõsödéséig kiemelten ápoljuk.

GYÜMÖLCSÖSBEN
A lehullott faleveleket folyamatosan gyûjtsük. A többi növény számára káros anyagokat termelõ dió leveleit elégethetjük. Az õsz a facsemeték ültetésének legjobb idõpontja. Öntözés nélkül biztosabb a növények eredése, mint tavasszal. A szabadgyökerû növényeket lehetõleg minél hamarabb ültessük el. A konténeres csemetéket ültetésig nedvesen tartva 1-2 hétig tárolhatjuk. A csemeték beszerzésekor a következõkre figyeljünk:

- rendelkezzék legalább 4-5 sértetlen, erõteljes, világos héjú és fehér belsejû gyökérággal. A gyökerek ne legyenek megbarnultak vagy kiszáradtak,
- csemete törzse legyen erõs és egyenes,
- a koronás csemete ne legyen két évnél idõsebb, mivel azok nehezebben gyökereznek meg,
- betegségtõl mentesek legyenek. Gyökérgolyvás, pajzstetves csemetéket semmi esetre se telepítsünk!

Folytathatjuk az augusztustól folyamatosan érõ szilva, körte, alma szedését, amelyek akkor érettek, ha a termés egyetlen csavarással leválnak a fáról. A gyümölcsöket célszerû a szárukkal együtt tárolni, mert így tovább eltarthatóak. A naspolyát csak közvetlenül a fagyok elõtt kell leszedni a fáról; ekkor a gyümölcsök fogyasztásra még nem alkalmasak, kõkemények, fanyarak és csak karácsony tájára puhulnak, érnek meg. A birsalmából rendkívül ízletes csemege készíthetõ, mely megédesítheti a szürke õszi és téli napokat.

BIRSALMASAJT: Az érett birsalmákat alaposan meg kell mosni, héjukról el kell távolítani a szürkés bevonatot és a magházat ki kell vágni. A kukacos birseket is nyugodtan felhasználhatjuk, de természetesen a furkált részeket vágjuk ki a húsból. Puhára kell fõzni, majd a leszûrt gyümölcsöt össze kell törni, ezután addig fõzzük, míg kavargatás közben a lábas alját meg nem látjuk. Minden kg tört gyümölcshöz 80 dkg cukrot keverünk, és további 10-15 percig fõzzük. Keverhetünk bele diót, mandulát, mogyorót vagy mazsolát. Ha túl kevés ideig fõzzük, fennáll a veszélye, hogy a készítmény idõ elõtt megpenészesedik a magas víztartalom miatt. Ha kész, akkor tetszés szerinti formába öntjük, de sietni kell, mert nagyon gyorsan megkeményedik. Ha megdermedt, borítsuk ki a formából és száraz, szobahõmérsékletû helyen, idõnként forgatva szárítsuk 2-3 hétig. Fogyasztásig celofánba csomagolva tároljuk.

Január	Február	Március	Április	Május	Június
Július	Augusztus	Szeptember	Október	November	December

Zöld kert